2013. november 24., vasárnap

                                   A Növényi sejt keletkezése


    Föld története hozzávetőlegesen 4,567 milliárd évre (4 567 000 000 év) nyúlik vissza, a protoplanetáris ködből kialakuló Földtől napjainkig. A földkéreg, az ősóceán és az őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével megszilárdult a földfelszín. Amikor a hőmérséklet 100°C alá süllyedt, a vízgőz lecsapódásával kialakult az ősóceán. Eukarióták megjelentek az óceánokban kb. 2,2-2,0 milliárd évvel ezelőtt (endoszimbionta elmélet). A mitokondrium kb. 2 mrd., az ostor kb. 1,5 mrd., a plasztisz kb. 1 mrd. éve jelent meg. Nem sokkal később a többsejtűek is megjelentek  A  szervetlen anyagokból ultraibolya sugárzás és elektromos kisülések hatására szerves molekulák jöttek létre, melyek aztán bemosódtak az ősóceánba, ahol a szerves molekulákból élő rendszerek jöttek létre. Ezekből az élő rendszerekből keletkeztek a zöldmoszatok, majd lassan kialakult a növényi sejt és annak minden sejtszervecskéje és sejtalkotója. Létrejött a sejtmag, amely kettős membránnal határolt, a DNS által szerepet játszik az öröklödésben és összehangolja a sejt működését. Kettős membránnal határolt sejtszervecskék még a kloroplasztisz és a mitokondrium. A kloroplasztiszban megy végbe a fotoszintézis, és a mitokondrium aerob légzést végző sejtszervecske. Az egyszeres membránnal határolt sejtszervecskék a golgi-készülék, peroxiszóma és az endoplazmatikus retikulumok (SER, DER). A golgi-készülék funkciója a poliszacharidok szintézise, a peroxiszómáé a szerves hidrogén eloxidálása oxigén felhasználásával, és az endoplazmatikus retikulumoké az anyagok szállítása a citoplazmában. Vannak a membrán nélküli sejtalkotók, riboszóma és centroszóma. A riboszóma a fehérjeszintézisért felelős sejtalkotó és a centroszóma a magorsó kialakításáért sejtosztódáskor.
Mindez sejtalkotók, sejtszervecskék kialakulásával elkezdődött a sejt mükődése, ami elősegítette a sejt osztódását és így létrejöttek az első növények a Földön.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése